Miért szeretjük?
Nagyon régóta a köztudatban lévő gyümölcstermő növény. Már az ókorban is termesztették. Gyökérzete mélyen a talajba hatoló, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. Levelei karéjosak. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A 'Pölöskei muskotály' egy magyar nemesítésű csemegeszőlő fajta. Levele nagy, erősen tagolt, levéllemeze sötétzöld, fényes, merev, bőrszerű, felülete sima. Fürtje nagy, laza. Bogyója megnyúlt, sárga színű és nagy. Szeptember közepén érik.
Mire ügyeljünk?
Meleg és napfényigényes növény. Mindenképpen olyan helyre kell ültetni, ahol nincs árnyékban. Jól alkalmazkodik a homokos, gyengébb minőségű talajokhoz, de legjobban laza szerkezetű, humuszban gazdag helyeken él meg. Vízigénye alacsony, de aszályos időszakokban öntözésről érdemes gondoskodni. Rendszeresen metszeni kell, február végén.