Miért szeretjük?
Üde színfoltot adó, elsősorban talajtakaróként ültetett (széles, inkább terülő-jellegű) örökzöld. Lombja sárga, árnyékosabb helyen zöldessárga, az ágai oldalra hajlók, ágvégek csüngenek. Lapos, nem szúrós tűleveleinek mindkét széle aranysárga sávos. A tapasztalatok szerint a tűző nap se égeti meg.

Napos, félárnyékos helyet kedvel, vízigénye közepes. Szoliternek, dézsás növénynek, talajtakarónak ajánljuk. Legfeljebb két méterre nő meg, de jól tűri a rendszeres visszametszést, így természetes térigénye hosszú távon is könnyen kordában tartható.
Mire ügyeljünk?
Ha nem nyírott formanövényként, vagy sövényként használjuk fel, várható méretét a hely kiválasztásakor érdemes szem előtt tartani. A piros magköpenyen kívül minden része mérgező. A nedves, levegőtlen talajt nem viseli el (kötött-agyagos-vizes talaj, túlöntözés, összefolyó csapadékvíz).