Miért szeretjük?
A Rubus idaeus 'Przehyba' lengyel nemesítésű egyszer termő málnafajta, amely nagyméretű, zamatos terméseivel a nyári frissesség élményét kínálja, miközben kedvező tulajdonságaival gyorsan népszerűvé válik. Sekélyen gyökerező, tarackoló félcserje, amely gyökérsarjakról könnyen és gyorsan szaporítható, hazánkban is őshonos bogyós gyümölcstermő növény. Középerős növekedésű, felfelé törő, közepesen tüskés vesszőit jellemzően 3-5, ritkán 7 tagú középzöld levelek borítják, alul gyapjasak és szélük fűrészes. Hófehér virágai májusban nyílnak, csalogatva a méheket és lepkéket, majd helyüket lédús, élénkpiros gyümölcsök veszik át. Korai érésű fajta, az első málnákat június elején szüretelhetjük. Igen nagy méretű, megnyúlt kúp alakú, élénkpiros termései szinte ragyognak a fényben. Húsa édes, enyhén savas, különleges ízvilágot kínál minden harapásnál. Mutatós és praktikus fajta, amely korán termőre fordul, bő és megbízható termést ad, miközben jó betegségellenállásának köszönhetően könnyen gondozható. Frissen, lekvárként, turmixban vagy hűsítő szörpben – a ’Przehyba’ málnafajta minden formában felejthetetlen ízélményt nyújt!
Mire ügyeljünk?
Napos vagy félárnyékos helyre ültessük, kerülve a tűző napot és a tartós szárazságot, amelyet a növény nem visel jól. A jó levegő – és vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú talajokban fejlődik a legjobban. Rendszeres öntözést igényel, főleg a nyári száraz időszakokban. Fontos, hogy a talaj ne száradjon ki, de a pangó víztől óvjuk. Tavasszal érett komposztot vagy trágyát, virágzáskor káliumdús műtrágyát, valamint 3-4 alkalommal mikroelemeket tartalmazó lombtrágyát javasolt kijuttatni, biztosítva az erős lombozatot és a dús virágzást. Metszését a betakarítást követő nyáron végezzük: ilyenkor tövig visszavágjuk a letermett, kétéves vesszőket, és ritkítjuk a sarjakat. Kora tavasszal érdemes ellenőrizni a meghagyott sarjakat, és szükség esetén kisebb korrekciókat végezni.