Miért szeretjük?
A gömbös kankalin, vagyis a Primula denticulata egy valódi ékszer a kertben, amely tavasszal robban be színpompás, gömb alakú virágzataival. Ha ebből a tételből vásárolsz, mi vegyes színekben a legszebb darabokat választjuk ki számodra. Ez a finom növény egyszerűen elbűvölő: március végétől májusig bontja csodálatos, sűrűn pakolt virágait, melyeken lebegnek a kecses, karcsú szárakon. A viráglabdák lehetnek lilák, rózsaszínek vagy fehérek is, mindig ragyogó kontrasztot alkotva a dús, haragoszöld lombozattal. A levelei szélesek, bordázottak és kissé fodros szélűek, így a növény nemcsak virágzáskor, hanem az év többi részében is dekoratív marad. A gömbös kankalin 20-30 cm magasra nő, míg a bokrosodó lombozata hasonló szélességet érhet el, így remekül mutat sziklakertben, félárnyékos ágyásokban vagy éppen cserépben, teraszon is. Legeslegideálisabban nyirkos tópartokon érzi jól magát. Különlegessége, hogy bár visszafogott méretével nem uralja a kertet, ellenállhatatlan fókuszponttá válik bárhol, ahol megtelepedik. Ha egyszer meglátod, nem tudod nem szeretni: romantikus, természetes hatású, és minden évben egyre szebb lesz, ahogy megerősödik. Nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem a korai méhek és lepkék egyik kedvenc tavaszi virágforrása is, így egy kis élővilágot is becsempész a kertedbe.
Mire ügyeljünk?
A gömbös kankalin szépsége gondoskodást igényel, de cserébe fantasztikus látvánnyal hálálja meg a törődést. Legjobban félárnyékos, hűvösebb, párásabb helyeket kedveli, ahol állandóan talaj a nyirkos, de nem pangó vizes. A laza, humuszban gazdag, enyhén saját vagy semleges kémhatású föld az ideális számára, így érdemes jó minőségű kerti földdel és egy kis komposzttal előkészíteni az ültetőgödröt. Ha cserépbe kerül, akkor tőzeges, jó vízelvezetésű ültetőközeget válassz neki. A vízigénye közepes, de a tavaszi és nyári időszakban figyelni kell rá, hogy a földje nem száradjon ki teljesen. Az öntözés legyen rendszeres, főként a forróbb napokon, viszont a leveleit ne érje túl sok vizet, mert hajlamos a gombás megbetegedésre. Tavasszal és ősszel egy kis szerves trágyával érdemes megtámogatni a növekedést, hogy dús virágzással örvendeztessen meg minket. Virágzás után a hervadt virágfejeket érdemes eltávolítani, hogy a növény ne pazarolja az energiáját magok érlelésére, hanem újabb virágokat hozzon. Metszeni nem kell, csak az elhalt vagy sérült leveleket érdemes eltávolítani. Télen a föld feletti része visszahúzódik, de a gyökérzet életben marad, így a hideg hónapokat a föld alatt vészeli át. Erősebb fagyok esetén egy kis mulccsal takarva védhette meg a gyökereit. Tavasszal aztán újraéled, és ismét elkápráztat a mesés virággömbjeivel. Ez a kankalin nem csupán egy növény – egy kis csoda a kertedben, amely minden évben újra és újra elbűvöl!