Miért szeretjük?
Gazdag, hosszantartó virágdíszéért ültetett, igazi mediterrán hangulatot árasztó cserje, vagy fa ( 6- 8 méter). Legyező alakú koronát nevel, általában tőtől ágas, de nevelhetjük egy törzses fának is. Lombja zöld, ősszel sárgára vagy narancssárgára színeződik. Törzse idősebb korára igen mutatós, darabokban hámló. Virágait hosszú fürtökben, bőségesen hozza, nyár közepétől egészen őszig, a hűvösebb napok beálltáig. Szirmai fodrosak, élénk piros színűek. Jó télállóak, nap és hőtűrőek. Talajban nem válogatnak, a kötöttebb talajokon is szépen fejlődnek. Nagyobb termete végett, inkább egy magában, szoliternek ültessük, így tud kiteljesedni alakja. Fajta nevét, erős növekedésének köszönheti.
Mire ügyeljünk?
Napos, védett fekvésbe, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú talajba ültessük. Nedves, párás környezetben gombabetegségekre fogékonnyá válhat, virágdísze elmaradhat. Későn hajt ki (ne ijedjünk meg), rendszerint május eleje, ez nagyban függ a hőmérséklettől, ugyanis hajtásai elindulásához tartósan meleg hőmérsékletre van szüksége. Minden évben erősen metsszük vissza tavasszal, kb. a növény 1/3-ig, de csak akkor, mikor már látjuk a hajtások elindulását. A kései fagyok károsíthatják hajtásait, de hamar kiheveri. A friss telepítések, valamint a fiatal egyedek töveit, az első 1-2 évben takarjuk télen. Tartós szárazság idején öntözzük növényeinket!