Miért szeretjük?
A Corylus avellana 'Bőtermő nagy' termése szeptember - október között érik, fehérjékben, olajokban gazdag, nyersen, vagy főve fogyaszthatjuk. Magját a mókusok, a kisemlősök, és a nagyobb madarak, például a harkályok és a szajkók nagyon szeretik. Gyógynövényként a levelét, a barkáit és a kérgét használták régen. Fája vékony, nem nevel vastag törzset, de szép rajzolatú, ezért kisebb dísztárgyakat készítenek belőle. A tavasz első felében februárban hozza kb. 5 cm-es barkavirágzatát, melyek a hajtásokról csüngenek, a hím és nőivarú virágok nem egyszerre nyílnak. Nagyon korán termőre fordul és bőven terem.
Mire ügyeljünk?
Metszésére (melyet a virágzást követő időszakban kell végezni) figyeljünk, ha elmarad, túlságosan besűrüsödik a mogyoróbokor ágrendszere. Önmeddő, azaz saját magát nem képes megtermékenyíteni, így ideális három fajta mogyoróbokor ültetése a biztos terméskötődéshez. Az étkezési mogyoró ideális talaja jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban és tápanyagban gazdag, középkötött. A szélsőségesen száraz vagy erősen kötött talajokon nem fejlődik megfelelően. Nagy fényigényű növény, ezért árnyékolását kerülni kell. A fényhiány meggyengíti a fát, kevesebb termést hoz, és a levelei is sárgulhatnak. Az étkezési mogyoró nagy vízigényű növény, emiatt rendszeres öntözést igényel. Sekélyen gyökerezik, és mivel nagy a fényigénye is, talaja hajlamosabb a kiszáradásra.